Imádom a csípős almapaprikát ecetes lében, úgyhogy hétvégén tettem el pár üveggel télire. Nagymamám receptje alapján, remélem finom lesz. A héten, ha minden úgy alakul, ahogy Én szeretném, akkor megint kerül valami télire a kamra polcára, de azt majd egy másik bejegyzésben megírom nektek. Nem nagy ördöngösség almapaprikát eltenni, úgyhogy bátran ajánlom mindenkinek. Persze aki nem szereti a csípőset, az tud venni nem csípős almapaprikát is, vagy akár vegyesen. Én csípősen szeretem, de a készítés módja ugyanaz. Íme a receptem:

Hozzávalók:

  • 3,5 kg almapaprika
  • ízlés szerint só (3 ek.)
  • ízlés szerint cukor (6 ek.)
  • víz
  • ecet
  • ízlés szerint egész bors
  • ízlés szerint köménymag
  • 1 cs. nátrium-benzonát
  • 1 teáskanál borkén

Elkészítés:

Az almapaprikát megmossuk, és megtisztítjuk a szárától és egy vágást ejtünk rajta, ahol a lé be tud szivárogni. Szorosan üvegbe rakjuk (nekem ebből a mennyiségből 3 1700 ml-es üveg és 1 720 ml-es üveggel lett). Mielőtt fűszerezzük, lemérjük, hogy mennyi víz kell az üvegbe (feltöltjük vízzel, majd leöntjük róla). Ízlés szerint teszünk minden üvegbe egész borsot és kömyénmagot. A kimért lémennyiséget bögrével számolva egy fazékba öntjük úgy, hogy 3 bögre víz – 1 bögre ecet. Nekem 4*3 bögre víz és 4 bögre ecet kellett, de elég sok lé meg is maradt. A lényeg, hogy 3 bögre vízhez 1 bögre ecetet kell számolni, és így kell a kellő mennyiségű lét számolni. Ebbe ízlés szerint sót és cukrot teszünk (nekem 3 ek. és 6 ek. kellett). Felforraljuk, majd teljesen hagyjuk kihűlni. Ha kihűlt beletesszük a nátrium-benzonátot (nem az egész zacskóval, csak annyit amennyi levünk van) és a borként. Elkeverjük, majd a paprikára öntjük, ami megmaradt, eltesszük, mert még szükség lesz rá. Letakarjuk az üvegeket, de nem zárjuk le! Egy éjszakán át hagyjuk így állni, mert a paprika magába fogja szívni a folyadékot. Másnap pótoljuk a hiányzó lét, és szorosan lezárjuk. Mehet a kamrába, télen pedig finom csemege lesz.

Jó étvágyat!

Vélemény, hozzászólás?